Tisztelt Látogató!

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel irodánk 2020. március 16-tól átmenetileg zárva tart, kollégáink távolról dolgoznak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ez idő alatt a vezetékes telefonhívásokat nem áll módunkban fogadni, ám kollégáinkat mobiltelefonon vagy e-mailen keresztül elérheti. Javasoljuk az info@kopint-tarki.hu központi e-mail cím használatát.

Kérjük, tartsák be a járványügyi szabályokat, és vigyázzanak magukra!

A Kopint-Tárki munkatársai

Dear Visitor,

Owing to epidemic outbreak we concluded to temporary shut down our office from March 16th. Please be advised that during that time we are unable to answer the office phone calls, however our colleagues are available through e-mail or mobile phone. Please use info@kopint-tarki.hu in any case.

Please obey the epidemic rules and stay safe!

The associates of Kopint-Tárki
CLOSE

20 ország, 200 éves adatbázis - Thomas Piketty: A Tőke a 21. században

r>g, magyarul a tőke hozama nagyobb az általános gazdasági növekedésnél, erre az alaptézisre épül a francia közgazdász monumentális, 700 oldalas könyve, amely nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai közgazdászberkekben is vitákat kavart.  Piketty a globális progresszív adó bevezetését javasolja az egyenlőtlenségek szerinte elkerülhetetlen növekedésének a kiküszöbölésére.A kapitalizmus természetéről szóló történelmi léptékű ambiciózus könyvet angolul a Harvard University Press publikálta, ahonnan hamarosan a bestseller listák élére került – 1.5 millió példányt nyomtattak ki belőle. Itthon idén Felcsuti Péter szaklektorálásában a Kossuth Kiadó adta ki, és egy konferencia keretében hazai közgazdászokat, szociológusokat kért fel, hogy mondják el a véleményüket a könyvről. Tóth István György, a Tárki vezérigazgatójának előadása (“Kapitalizmusok, vastörvények, bestsellerek és adatok” címmel) itt látható, az előadás alapján készült és a Vg.hu-n megjelent cikk (Piketty “Tőkéje”: az egyenlet leegyszerűsítése – címmel) itt olvasható.

Alább egy kis szemlézés a könyv nemzetközi és az itthoni fogadtatásából.

Piketty túl sokat foglalkozik a vagyonok hólabdaszerű, öngerjesztő növekedésével, a lebomlásukkal viszont nem.” Bill Gates. 444.hu

“Egyáltalán nincs kifejtve, miért baj, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket naponta “szüli” a kapitalizmus, és nem ad választ arra, hogy milyen mértékű egyenlőtlenség elfogadható” –Bokros Lajos, Népszava.

“Kiváló alkotás. Olvasható, sőt izgalmas, érthető és jókor jelent meg, hiszen a válság miatt halmozódnak a problémák”. Ferge Zsuzsa, Népszava.

„Ahhoz, hogy a tőke hozama konzisztensen magasabb lehessen a gazdaság teljes növekedésénél, a gazdaságnak képesnek kell arra lenni, hogy könnyedén helyettesítse a tőkét (pl. gépek, robotok) a munkával. A közgazdaságtan ezt a tőke és a munka helyettesítési elasztacitásának nevezi. Ennek 1-nél nagyobbnak kell lenni ahhoz, hogy a  tőke hozama mindig nagyobb lehessen, mint a gazdaság növekedése.” Nick Bunker, Bruegel.org

 „Piketty félreolvassa a a helyettesítés elaszticitásának a szakirodalmát, amikor egybemossa a tőke bruttó és nettó hozamait. Az elképzelhető, hogy ahogy nő az alaptőke, lassanként csökken  a termelés hozadéka, de afelől nincs kétség, hogy a leértékelődés arányosan növekszik. Márpedig a leértékelés nettó tőkemegtérülése releváns a tőkefelhalmozás szempontjából.”  Lawrence Summers, Bruegel.org

Hosszútávon valószínűleg csökken és nem magas szinten stagnál a tőke hozama a csökkenő marginális hozamok törvénye miatt. A tőke modern formái, mint pl. a szoftver gyorsabban veszít az értékéből,  mint a múltbéli eszközök: egy hatalmas fémprés életciklusa több évtized is lehet, míg egy új adatbázis menedzsment szoftver néhány éven belül biztosan elavul.” Free Exhange,  Bruegel.org

„A recesszió óta a pénzkínálat sokkal gyorsabban nőtt, mint a reálgazdaság, és ez lefelé vitte a kamatlábakat. Az államkötvények  (a legkevésbé kockázatos befektetések ) hozadékai,  infláció nélkül most a 0-hoz , inflációval pedig mínusz 1 vagy 2%-hoz közelítenek.  A mai alacsony hozamú környezetben, a jövedelemadók és az ingatlanadók ellenszelében herkulesi feladatnak bizonyul a generációk közti vagyon átörökítése.”  Wall Street Journal

Mr. Piketty elmélete túl leegyszerűsítő. Az általános gazdasági törvények nem segítenek sem a múlt megértésében, sem a jövő megjóslásában, mert nem veszik figyelembe a politikai és a gazdasági intézmények központi szerepét és a technológia endogén fejlődését a társadalom erőforrásainak az elosztásában” Daron Acemoglu, James A. Robinson MIT, Harvard.  Wall Street Journal

Thomas Piketty: A Tőke a 21. században, Kossuth kiadó: 2015