20 ország, 200 éves adatbázis - Thomas Piketty: A Tőke a 21. században

r>g, magyarul a tőke hozama nagyobb az általános gazdasági növekedésnél, erre az alaptézisre épül a francia közgazdász monumentális, 700 oldalas könyve, amely nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai közgazdászberkekben is vitákat kavart.  Piketty a globális progresszív adó bevezetését javasolja az egyenlőtlenségek szerinte elkerülhetetlen növekedésének a kiküszöbölésére.A kapitalizmus természetéről szóló történelmi léptékű ambiciózus könyvet angolul a Harvard University Press publikálta, ahonnan hamarosan a bestseller listák élére került – 1.5 millió példányt nyomtattak ki belőle. Itthon idén Felcsuti Péter szaklektorálásában a Kossuth Kiadó adta ki, és egy konferencia keretében hazai közgazdászokat, szociológusokat kért fel, hogy mondják el a véleményüket a könyvről. Tóth István György, a Tárki vezérigazgatójának előadása (“Kapitalizmusok, vastörvények, bestsellerek és adatok” címmel) itt látható, az előadás alapján készült és a Vg.hu-n megjelent cikk (Piketty “Tőkéje”: az egyenlet leegyszerűsítése – címmel) itt olvasható.

Alább egy kis szemlézés a könyv nemzetközi és az itthoni fogadtatásából.

Piketty túl sokat foglalkozik a vagyonok hólabdaszerű, öngerjesztő növekedésével, a lebomlásukkal viszont nem.” Bill Gates. 444.hu

“Egyáltalán nincs kifejtve, miért baj, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket naponta “szüli” a kapitalizmus, és nem ad választ arra, hogy milyen mértékű egyenlőtlenség elfogadható” –Bokros Lajos, Népszava.

“Kiváló alkotás. Olvasható, sőt izgalmas, érthető és jókor jelent meg, hiszen a válság miatt halmozódnak a problémák”. Ferge Zsuzsa, Népszava.

„Ahhoz, hogy a tőke hozama konzisztensen magasabb lehessen a gazdaság teljes növekedésénél, a gazdaságnak képesnek kell arra lenni, hogy könnyedén helyettesítse a tőkét (pl. gépek, robotok) a munkával. A közgazdaságtan ezt a tőke és a munka helyettesítési elasztacitásának nevezi. Ennek 1-nél nagyobbnak kell lenni ahhoz, hogy a  tőke hozama mindig nagyobb lehessen, mint a gazdaság növekedése.” Nick Bunker, Bruegel.org

 „Piketty félreolvassa a a helyettesítés elaszticitásának a szakirodalmát, amikor egybemossa a tőke bruttó és nettó hozamait. Az elképzelhető, hogy ahogy nő az alaptőke, lassanként csökken  a termelés hozadéka, de afelől nincs kétség, hogy a leértékelődés arányosan növekszik. Márpedig a leértékelés nettó tőkemegtérülése releváns a tőkefelhalmozás szempontjából.”  Lawrence Summers, Bruegel.org

Hosszútávon valószínűleg csökken és nem magas szinten stagnál a tőke hozama a csökkenő marginális hozamok törvénye miatt. A tőke modern formái, mint pl. a szoftver gyorsabban veszít az értékéből,  mint a múltbéli eszközök: egy hatalmas fémprés életciklusa több évtized is lehet, míg egy új adatbázis menedzsment szoftver néhány éven belül biztosan elavul.” Free Exhange,  Bruegel.org

„A recesszió óta a pénzkínálat sokkal gyorsabban nőtt, mint a reálgazdaság, és ez lefelé vitte a kamatlábakat. Az államkötvények  (a legkevésbé kockázatos befektetések ) hozadékai,  infláció nélkül most a 0-hoz , inflációval pedig mínusz 1 vagy 2%-hoz közelítenek.  A mai alacsony hozamú környezetben, a jövedelemadók és az ingatlanadók ellenszelében herkulesi feladatnak bizonyul a generációk közti vagyon átörökítése.”  Wall Street Journal

Mr. Piketty elmélete túl leegyszerűsítő. Az általános gazdasági törvények nem segítenek sem a múlt megértésében, sem a jövő megjóslásában, mert nem veszik figyelembe a politikai és a gazdasági intézmények központi szerepét és a technológia endogén fejlődését a társadalom erőforrásainak az elosztásában” Daron Acemoglu, James A. Robinson MIT, Harvard.  Wall Street Journal

Thomas Piketty: A Tőke a 21. században, Kossuth kiadó: 2015