A fizetési mérleg-folyamatok értelmezéséről

Fizetési mérleg, működőtőke-áramlás és az újrabefektetett jövedelmek értelmezése

A tanulmányt Oblath Gábor készítette.

 Első rész: a fizetési mérleg és a működő tőke-áramlás alakulása 2014-ben és 2015 első felében

Oblath_Fizmérleg2015 első felében az ország nettó finanszírozási képessége (NFK: a folyó és tőkemérleg összevont többlete) 4,8 milliárd eurót tett ki, ami a szezonálisan kiigazított adatok alapján a GDP 10%-ának felelt meg. E hazai gazdaságtörténeti rekordhoz az áru- és szolgáltatásforgalom (a nettó export) 4,8 milliárd euróra emelkedett többlete, valamint az a körülmény járult hozzá, hogy a nettó EU-transzferek 3,3 milliárd eurót kitevő összege ellensúlyozta a jövedelemegyenleg deficitjét. Az NFK 2014 első feléhez viszonyított 3 milliárd eurós (155%-os) emelkedéséhez a nettó export 60, az EU-transzferek 80, a jövedelemegyenleg hiányának mérséklődése pedig 15%-ponttal járult hozzá. Bár 2015 első felében a 2014. évi 90%-ról 70%-ra mérséklődött az EU-transzferek súlya az NFK-ban, azoknak továbbra is meghatározó jelentőségük van Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kimagasló külső többletében.

2015 szeptemberében az MNB jelentősen, több mint 2 milliárd euróval felfelé korrigálta (tényadatokra cserélte) a 2014. évi működőtőke- (FDI-) beáramlásra vonatkozó előzetes becsléseit. Ez azonban nem indokolja annak az értelmezésnek a felülvizsgálatát, amely szerint az elmúlt években tapasztalt tőkebehozatal döntő része korábbi beruházási döntések következménye, illetve a külföldi tulajdonban lévő hazai bankok kényszerű feltőkésítésének eredménye volt. A korábban kimutatottnál nagyobb „beáramlás” ugyanis az úgynevezett újrabefektetett jövedelmemhez köthető, amelyet az érvényes statisztikai szabályok szerint egyrészt a jövedelem-egyenleget „rontó”, másrészt az FDI-áramlás egyenlegét „javító” tételként kell elszámolni. Amint azonban elemzésünk második részében bemutatjuk majd, azok a számok, amelyek a fizetési mérleg „külföldi részesedések jövedelmei”, s ezen belül az „újrabefektetett jövedelem” sorain szerepelnek, igen távol állnak a külföldi vállalatok tényleges eredményétől, illetve attól, hogy a tulajdonosok mekkora osztalékot utaltak külföldre.

A tanulmány első része itt érhető el. 

Második rész: Növekvő újrabefektetés vagy jelentős forrás-kivonás? A külföldi vállalatok újrabefektetett profitjának értelmezése és mérése a 2014-es fizetési mérlegben

2014-ben a külföldi tulajdonosok Magyarországon működő cégeikből a 2014. évi adózott számviteli eredménynél 1 Mrd euróval (30%-kal) nagyobb összeget vontak ki (a 2013. évi eredmény alapján megszavazott) osztalékként. A fizetési mérlegben közölt adatok szerint viszont a külföldi tulajdonosok 2014-ben igen jelentős, 3,7 Mrd eurónyi jövedelmet forgattattak vissza magyarországi vállalataikba (a 2014. évi jövedelem 57%-át). Írásunk bemutatja, hogy ezek az egymásnak látszólag erősen ellentmondó információk miért és hogyan – milyen statisztikai korrekciók folytán – lehetnek egyszerre igazak. Egyben felhívjuk a figyelmet az ország „külfölddel szembeni befektetési pozíciójáról” tájékoztató statisztikai kimutatásra, amelyben az ország külső vagyonváltozásának azok az összetevői is megtalálhatók, amelyek nem szerepelnek a fizetési mérlegben. Közéjük tartozik a külföldi tulajdonú vállalatok eredményének az a része, amely statisztikai szempontból nem számít jövedelemnek, de a nettó vagyon változását éppúgy befolyásolja, mint a fizetési mérlegben elszámolt rész. Elemzésünk arra jut, hogy a fizetési mérlegben szereplő visszaforgatott jövedelem nagyságából, arányából, illetve ezek évek közötti változásából nem tanácsos a hazai befektetési környezettel való elégedettség alakulására következtetni.

A tanulmány második része itt érhető el.