Tisztelt Látogató!

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel irodánk 2020. március 16-tól átmenetileg zárva tart, kollégáink távolról dolgoznak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ez idő alatt a vezetékes telefonhívásokat nem áll módunkban fogadni, ám kollégáinkat mobiltelefonon vagy e-mailen keresztül elérheti. Javasoljuk az info@kopint-tarki.hu központi e-mail cím használatát.

Kérjük, tartsák be a járványügyi szabályokat, és vigyázzanak magukra!

A Kopint-Tárki munkatársai

Dear Visitor,

Owing to epidemic outbreak we concluded to temporary shut down our office from March 16th. Please be advised that during that time we are unable to answer the office phone calls, however our colleagues are available through e-mail or mobile phone. Please use info@kopint-tarki.hu in any case.

Please obey the epidemic rules and stay safe!

The associates of Kopint-Tárki
CLOSE

A fizetési mérleg-folyamatok értelmezéséről

Fizetési mérleg, működőtőke-áramlás és az újrabefektetett jövedelmek értelmezése

A tanulmányt Oblath Gábor készítette.

 Első rész: a fizetési mérleg és a működő tőke-áramlás alakulása 2014-ben és 2015 első felében

Oblath_Fizmérleg2015 első felében az ország nettó finanszírozási képessége (NFK: a folyó és tőkemérleg összevont többlete) 4,8 milliárd eurót tett ki, ami a szezonálisan kiigazított adatok alapján a GDP 10%-ának felelt meg. E hazai gazdaságtörténeti rekordhoz az áru- és szolgáltatásforgalom (a nettó export) 4,8 milliárd euróra emelkedett többlete, valamint az a körülmény járult hozzá, hogy a nettó EU-transzferek 3,3 milliárd eurót kitevő összege ellensúlyozta a jövedelemegyenleg deficitjét. Az NFK 2014 első feléhez viszonyított 3 milliárd eurós (155%-os) emelkedéséhez a nettó export 60, az EU-transzferek 80, a jövedelemegyenleg hiányának mérséklődése pedig 15%-ponttal járult hozzá. Bár 2015 első felében a 2014. évi 90%-ról 70%-ra mérséklődött az EU-transzferek súlya az NFK-ban, azoknak továbbra is meghatározó jelentőségük van Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kimagasló külső többletében.

2015 szeptemberében az MNB jelentősen, több mint 2 milliárd euróval felfelé korrigálta (tényadatokra cserélte) a 2014. évi működőtőke- (FDI-) beáramlásra vonatkozó előzetes becsléseit. Ez azonban nem indokolja annak az értelmezésnek a felülvizsgálatát, amely szerint az elmúlt években tapasztalt tőkebehozatal döntő része korábbi beruházási döntések következménye, illetve a külföldi tulajdonban lévő hazai bankok kényszerű feltőkésítésének eredménye volt. A korábban kimutatottnál nagyobb „beáramlás” ugyanis az úgynevezett újrabefektetett jövedelmemhez köthető, amelyet az érvényes statisztikai szabályok szerint egyrészt a jövedelem-egyenleget „rontó”, másrészt az FDI-áramlás egyenlegét „javító” tételként kell elszámolni. Amint azonban elemzésünk második részében bemutatjuk majd, azok a számok, amelyek a fizetési mérleg „külföldi részesedések jövedelmei”, s ezen belül az „újrabefektetett jövedelem” sorain szerepelnek, igen távol állnak a külföldi vállalatok tényleges eredményétől, illetve attól, hogy a tulajdonosok mekkora osztalékot utaltak külföldre.

A tanulmány első része itt érhető el. 

Második rész: Növekvő újrabefektetés vagy jelentős forrás-kivonás? A külföldi vállalatok újrabefektetett profitjának értelmezése és mérése a 2014-es fizetési mérlegben

2014-ben a külföldi tulajdonosok Magyarországon működő cégeikből a 2014. évi adózott számviteli eredménynél 1 Mrd euróval (30%-kal) nagyobb összeget vontak ki (a 2013. évi eredmény alapján megszavazott) osztalékként. A fizetési mérlegben közölt adatok szerint viszont a külföldi tulajdonosok 2014-ben igen jelentős, 3,7 Mrd eurónyi jövedelmet forgattattak vissza magyarországi vállalataikba (a 2014. évi jövedelem 57%-át). Írásunk bemutatja, hogy ezek az egymásnak látszólag erősen ellentmondó információk miért és hogyan – milyen statisztikai korrekciók folytán – lehetnek egyszerre igazak. Egyben felhívjuk a figyelmet az ország „külfölddel szembeni befektetési pozíciójáról” tájékoztató statisztikai kimutatásra, amelyben az ország külső vagyonváltozásának azok az összetevői is megtalálhatók, amelyek nem szerepelnek a fizetési mérlegben. Közéjük tartozik a külföldi tulajdonú vállalatok eredményének az a része, amely statisztikai szempontból nem számít jövedelemnek, de a nettó vagyon változását éppúgy befolyásolja, mint a fizetési mérlegben elszámolt rész. Elemzésünk arra jut, hogy a fizetési mérlegben szereplő visszaforgatott jövedelem nagyságából, arányából, illetve ezek évek közötti változásából nem tanácsos a hazai befektetési környezettel való elégedettség alakulására következtetni.

A tanulmány második része itt érhető el.