Tisztelt Látogató!

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel irodánk 2020. március 16-tól átmenetileg zárva tart, kollégáink távolról dolgoznak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ez idő alatt a vezetékes telefonhívásokat nem áll módunkban fogadni, ám kollégáinkat mobiltelefonon vagy e-mailen keresztül elérheti. Javasoljuk az info@kopint-tarki.hu központi e-mail cím használatát.

Kérjük, tartsák be a járványügyi szabályokat, és vigyázzanak magukra!

A Kopint-Tárki munkatársai

Dear Visitor,

Owing to epidemic outbreak we concluded to temporary shut down our office from March 16th. Please be advised that during that time we are unable to answer the office phone calls, however our colleagues are available through e-mail or mobile phone. Please use info@kopint-tarki.hu in any case.

Please obey the epidemic rules and stay safe!

The associates of Kopint-Tárki
CLOSE

A beruházások előtti akadályok

A beruházás a gazdasági növekedés fő motorja. Rövid távon mint a GDP felhasználási oldalának egyik fontos komponense (jó esetben 20-25 százaléka) befolyásolja az adott év gazdasági növekedésének ütemét. Jelentősége azonban inkább hosszabb távon érvényesül, hiszen a beruházás teremti meg azokat a termelési kapacitásokat, amelyek a jövőben a termelés növelésének forrását biztosítják.

Magyarországon a beruházások az elmúlt években, elsősorban az európai uniós támogatások olykor lökésszerű felhasználásának következtében hektikusan ingadoztak. Érdemes ezért az állami beruházások hatását kiszűrni a beruházások vizsgálatából, és kizárólag a magánberuházások alakulását elemezni. Ezt az is indokolja, hogy az állami beruházások nem közvetlenül járulnak hozzá a termelői kapacitások bővítéséhez, hanem jellemzően közvetve (jó esetben), az infrastruktúra fejlesztésén keresztül.

A beruházás a gazdasági növekedés fő motorja. Rövid távon mint a GDP felhasználási oldalának egyik fontos komponense (jó esetben 20-25 százaléka) befolyásolja az adott év gazdasági növekedésének ütemét. Jelentősége azonban inkább hosszabb távon érvényesül, hiszen a beruházás teremti meg azokat a termelési kapacitásokat, amelyek a jövőben a termelés növelésének forrását biztosítják.

Magyarországon a beruházások az elmúlt években, elsősorban az európai uniós támogatások olykor lökésszerű felhasználásának következtében hektikusan ingadoztak. Érdemes ezért az állami beruházások hatását kiszűrni a beruházások vizsgálatából, és kizárólag a magánberuházások alakulását elemezni. Ezt az is indokolja, hogy az állami beruházások nem közvetlenül járulnak hozzá a termelői kapacitások bővítéséhez, hanem jellemzően közvetve (jó esetben), az infrastruktúra fejlesztésén keresztül.

Nos, a magyar gazdaság e téren sem áll jól: 2015-ben a hazai versenyszektor beruházásainak volumene 13 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2005-ben, miközben a szlovák magánberuházásoké 5, a csehországiaké mintegy 20, a lengyeleké pedig 70 százalékkal haladta meg a 2005. évi szintet. A magyar magánberuházások lassú bővülése lényegében az elmúlt tíz év egészére jellemző volt, néhány év kivételével, mint például 2014, amikor a kimagasló autóipari invesztíciók (Mercedes, Audi) és a nagyobb vegyipari befektetések megvalósultak. Tavaly azonban a magánberuházások ismét körülbelül 9 százalékkal zsugorodtak. Az előrejelzések 2017-re a magánberuházások élénkülését várják, elsősorban a vállalati felmérésekre és a termelőkapacitások magas kihasználtságára alapozva, ennek mértéke azonban még bizonytalan. Mindenesetre a magánberuházások erős éves ingadozása a nagy külföldi tulajdonú vállalati beruházásoktól való erős függőségre mutat rá. Egy-egy külföldi nagyberuházás jelentősen el tudja téríteni a beruházási trendet, mivel a hazai kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága, amelyeknek – nagy számuk alapján – a trend stabilitását kellene biztosítaniuk, kifejezetten alacsony.Mi indokolja jelenleg a magyarországi magánberuházások alacsony szintjét? A tavalyi év végén a Kopint-Tárki tanulmánya a statisztikai adatok feldolgozása mellett kérdőíves felmérés és interjúk segítségével próbált hozzájárulni a kérdés megválaszolásához, a beruházásokhoz szükséges négy fontos tényező feltérképezésével: munkaerő, tőke, tudás-technológia és intézményi környezet. A vállalatvezetők a rendelkezésre álló munkaerő nem megfelelő mennyiségét és minőségét jelölték meg első helyen mint akadályozó tényezőt. Igaz, ennek a tényezőnek éppenséggel a beruházások növekedését kellene elősegítenie, ami a munkaerő technológiával való kiváltását eredményezné. Munkaerő-kiváltó technológiai beruházások indítását a rendelkezésre álló, viszonylag olcsó hitelforrások is lehetővé tennék. A hitelekkel kapcsolatos problémákat a vállalatok nagyon szűk köre jelölte meg mint a beruházásokat akadályozó tényezőt, a hitelfelvételi hajlandóság mégis alacsony. Rövid távon ezért a súlyos munkaerőhiány inkább gátja a beruházásoknak.

Ami viszont az intézményi környezetet illeti, a vállalatok a bürokratikus akadályok és szabályozási anomáliák széles körét említették. Emellett a vállalati vélemények arra is rámutattak, hogy a személyre szabott törvénykezés, a piacok gyakran önkényes átalakítása, valamint az úgynevezett „irányított állami közbeszerzés”, azaz a tenderek győzteseinek előre kijelölése sokkal erősebb romboló hatással van a beruházási hajlandóságra, mint azt a közvetlen érintettség indokolná. A felmérés tanúsága szerint a gazdaságpolitikai intézkedések kiszámíthatatlansága és átláthatatlansága azoknak a vállalkozóknak a széles körét is elbizonytalanítja, akik közvetlenül nem érintettek ezen intézkedések hatásában. Kivéve a túlnyomórészt külföldi piacokra termelő cégeket, amelyek alapjában véve védettek ettől a hatástól.

Dr. Palócz Éva, vezérigazgató, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet

A cikk szerkesztett formában megjelent a Világgazdaságban 2017. 03. 27-én.