Tisztelt Látogató!

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel irodánk 2020. március 16-tól átmenetileg zárva tart, kollégáink távolról dolgoznak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ez idő alatt a vezetékes telefonhívásokat nem áll módunkban fogadni, ám kollégáinkat mobiltelefonon vagy e-mailen keresztül elérheti. Javasoljuk az info@kopint-tarki.hu központi e-mail cím használatát.

Kérjük, tartsák be a járványügyi szabályokat, és vigyázzanak magukra!

A Kopint-Tárki munkatársai

Dear Visitor,

Owing to epidemic outbreak we concluded to temporary shut down our office from March 16th. Please be advised that during that time we are unable to answer the office phone calls, however our colleagues are available through e-mail or mobile phone. Please use info@kopint-tarki.hu in any case.

Please obey the epidemic rules and stay safe!

The associates of Kopint-Tárki
CLOSE

Adalékok a minimálbér emeléséhez

Az elmúlt években a gazdasági növekedés megindulása és az alkalmazható munkaerő jelentős részének külföldre távozása következtében a magyar gazdaságban súlyos munkaerőhiány alakult ki, ami a bérek növekedését váltotta ki. A versenyszektorban a 2015. évi 4 százalék után 2016 első tíz hónapjában már több mint 5 százalékkal emelkedtek a bruttó reálbérek. Feltehetőleg az éves adat ennél jóval magasabb lesz, mivel a hírek szerint tavaly az év végi bónuszokat és jutalmakat is bőkezűbben osztogatták a vállalatok, mint korábban. A béremelkedés tehát gyorsul, mert a munkaadók csak úgy tudnak munkaerőhöz jutni, ha növelik a béreket.

Ezzel a bérnyomással pedig csak azok a cégek tudnak lépést tartani, amelyeknek a termelékenysége ezt lehetővé teszi, azaz amelyeknél egy dolgozó termel annyi hozzáadott értéket, amennyi a költségeket fedezi, sőt még némi nyereséget is biztosít. Minden jel szerint megindult a munkaerőnek a termelékenyebb, magasabb béreket kínálni tudó cégekhez áramlása. Egyes cégek egyes munkakörökben már tavaly is akár 20-30 százalékos béremelést kínáltak a munkaerő megszerzése vagy megtartása érdekében.

Ez a piaci alkalmazkodás kedvező jelenség, mivel egyfelől emeli a makrogazdasági szintű termelékenységet, másrészt természetes módon kiszelektálja azokat a cégeket, amelyek alacsony technológia és alacsony bérek mellett vegetálnak. Nyilván nem lehet cél egy olyan gazdaság működtetése, amely kizárólag az alacsony bérekre épít.

A kormány intézkedése, amely a minimálbér 15 és a szakképzettek bérminimumának 25 százalékos emelését írta elő, ebbe a már megindult piaci alkalmazkodási folyamatba avatkozott bele, feltehetőleg azzal a céllal, hogy a béremelkedéseket ne a vállalatok magasabb bérfizetési hajlandóságaként, azaz a piaci folyamatok eredményeként, hanem az állam jótékony intézkedéseként tudja kommunikálni. Holott a magasabb minimálbér költségeit, amelyeket a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése távolról sem kompenzál, nem az állam, hanem a vállalatok fizetik meg. Egy szakképzett dolgozó alkalmazása 2017-ben havonta több mint 33 ezer forinttal kerül többe a munkaadónak, mint tavaly, aminek körülbelül kétharmadát a munkavállaló, egyharmadát viszont az állam kapja meg adóbevétel formájában. 2017-ben éves szinten minden egyes garantált bérminimumon foglalkoztatott után 143 ezer forinttal több adó folyik be a költségvetésbe, a szociális hozzájárulási adó csökkentése mellett is. Nem beszélve arról az adóbevételről, amelyet a cégek a bértorlódás elkerülése érdekében felemelt bérek után fizetnek.

A szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentésének a költségvetési terheit tehát nem kis részben a minimálbért fizető vállalatok fogják megfizetni. Súlyos kérdés, vajon a vállalatok mekkora része fogja tudni kigazdálkodni ezt a magasabb költséget. Nem kis tételről van szó, a versenyszektorban ugyanis több mint egymillió munkavállalót érint a minimálbér emelése, akiknek a túlnyomó részét a mikro- és kisvállalatok alkalmazzák. Persze tudjuk, hogy az érintett vállalatok egy része a minimálbért csak papíron fizeti, a tényleges bér, amelyet más módon fizetnek ki, ennél magasabb. Becslések körülbelül 40-45 százalékra teszik a szürkefoglalkoztatás e formájának az arányát. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor is a versenyszektor foglalkoztatottainak legalább egyötödéről van szó.

Nem a minimálbér emelésének a ténye, hanem a mértéke problematikus tehát, ami nem hagy időt a kisvállalatok számára az alkalmazkodásra, amire egy lassabb és mérsékeltebb, azaz piaci alapon történő béremelés keretében lehetőségük lett volna. Az a cég, amelyik 2016 decemberében nem tudott többet fizetni az alkalmazottainak, 2017 januárjában nem fog tudni nagy hirtelenjében jelentős munkaerő-megtakarító fejlesztést végrehajtani. Félő tehát, hogy idén olyan cégek is el fognak hullani, amelyek békésebb körülmények között életben maradtak volna.

(Világgazdaság)