Tisztelt Látogató!

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel irodánk 2020. március 16-tól átmenetileg zárva tart, kollégáink távolról dolgoznak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ez idő alatt a vezetékes telefonhívásokat nem áll módunkban fogadni, ám kollégáinkat mobiltelefonon vagy e-mailen keresztül elérheti. Javasoljuk az info@kopint-tarki.hu központi e-mail cím használatát.

Kérjük, tartsák be a járványügyi szabályokat, és vigyázzanak magukra!

A Kopint-Tárki munkatársai

Dear Visitor,

Owing to epidemic outbreak we concluded to temporary shut down our office from March 16th. Please be advised that during that time we are unable to answer the office phone calls, however our colleagues are available through e-mail or mobile phone. Please use info@kopint-tarki.hu in any case.

Please obey the epidemic rules and stay safe!

The associates of Kopint-Tárki
CLOSE

Pénteken érkezik a második negyedévi előzetes GDP-adat – mire számíthatunk?

Az első negyedévi GDP-adat – 3,5%-os növekedés az előző év azonos negyedévéhez képest, 0,8%-os növekedés az előző negyedévhez viszonyítva – némileg felülmúlta a várakozásokat, és az idei évre vonatkozó előrejelzések átlagának folytatódó emelkedését eredményezte. Mára – a Consensus Economics júliusi felmérésének tanúsága szerint – az előrejelzések átlaga eléri a 2,9%-ot, és a legpesszimistább prognoszták sem várnak 2,6%-nál alacsonyabb GDP-bővülést az idén150813_GDP_Consensus.

A Kopint-Tárki idei éves előrejelzése az átlagosnál valamivel magasabb: április óta 3,2%-os idei növekedéssel számolunk. Ez ­– az előrejelzések többségéhez képest kifejezetten optimista prognózis is a növekedés bizonyos mértékű lassulását feltételezi az év fennmaradó három negyed­évében. A kérdés, hogy ez a lassu­lás milyen ütemben megy végbe, illetve számíthatunk-e egyáltalán lassulásra a második negyedévben?

A második negyedévi GDP-növekedést a KSH közlését megelőzően főleg a termelési oldal egyes összetevőire vonatkozó bruttó kibocsátási adatok alapján lehet becsülni. Ám a termelési oldali komponensek közül csak az ipar második negyedévi, illetve az építőipar április-májusi termelési adatai ismertek: a mezőgazdaság és a termelési oldalon a legnagyobb súllyal szereplő szolgáltatások esetében a kép sokkal homályosabb.

Az elérhető termelési adatok azt mutatják, hogy az iparban érezhetően – közel 2 százalékponttal – lassult az év/éves növekedés a második negyedévben, a kisebb súlyú építőiparban a lassulás jelentősebb, közel 3 százalékpontos volt. Feltehető, hogy ezekben a gazdasági ágakban a hozzáadott érték növekedésének a lassulása is hasonló mérvű lesz – vagy valamivel erőteljesebb, miután az ipar esetében a bruttó termelés és a hozzáadott dinamikája közti rés szokatlanul kicsi volt az első negyedévben.

150813_GDP_Termelési oldalA mezőgazdasággal kapcsolatos hírek ellentmondásosak: a kielégítő búzatermés, valamint a sertés- és szarvasmarha-állomány bizonyos fokú bővülése mellett más terményeknél az időjárás okozta jelentős károkról lehet hallani. Ami a szolgáltatásokat illeti, a kép nagyon hiányos – mindenesetre a kiskereskedelemben, valamint a turizmusban a második negyedév a növekedés bizonyos mértékű lassulását hozta az ágazati statisztikák szerint. Így – noha korábban a szolgáltatások élénkülését feltételeztük már a második negyedévtől kezdve – most azzal a feltevéssel élünk, hogy a szolgáltatások növekedési üteme közel azonos lesz az első negyedévihez. A mezőgazdaságban azzal számolunk, hogy az első negyedévben még kétszámjegyű csökkenés a második negyedévben stagnálásra vált. Összességében a termelési oldal felől a GDP dinamikájának érezhető lassulása várható a második negyedévben, de várakozásunk szerint a növekedési ütem 3% felett marad.

A felhasználási oldal belföldi komponenseiről nincs közvetlen adat. A kiskereskedelmi adatok és az új fogyasztási hitelek alakulása legalábbis nem sugallja a magánfogyasztás dinamikájának várt erősödését, így feltesszük, hogy ez az erősödés legalábbis halasztódik, és a fogyasztás dinamikája nagyjából megegyezik az első negyedévivel. A beruházások esetében a volumencsökkenés erőteljes lassulásával számolunk a második negyedévben.

150813_GDP_Felhasználási oldalUgyanakkor az áru-külkereskedelmi statisztika a nettó export gyorsuló növekedését, az áruexport és -import értékének növekedési üteme közti pozitív olló szélesedését jelzi a második negyedévben. Ebből nem következik a GDP szerinti export és import volumenének hasonló mértékű ütemkülönbsége, mivel az árukülkereskedelmi többlet látványos növekedéséhez a cserearányok javulása is hozzájárult (ez a nettó export volumen-növekedését az értékadatokhoz képest csökkenti), másfelől a szolgáltatás-külkereskedelem alakulása még okozhat meglepetést Mindesetre a turizmus külföldi bevételei bíztatóan alakultak Mindent egybevetve: a nettó export növekedési hozzájárulása kisebb mértékben csökken, mint korábban feltételezhető volt. Az export és import növekedése között az első negyedévben 2,5 százalékpontos volt a különbség: e különbségnek számottevő, de nem drasztikus szűkülése – például 1,5 százalékpont körülire – konzisztens a 3%-ot minimálisan meghaladó második negyedévi GDP-növekedéssel, feltéve, hogy a magánfogyasztás dinamikája lényegében változatlan, és a beruházások esése minimálisra szelídül.

Összességében arra számítunk, hogy az első negyedévi 3,5% után a második negyedévben a GDP 3,1%-kal bővül. Természetesen e prognózis számos feltételezést is magában foglal, és felfelé és lefelé mutató kockázatok övezik. A felfelé mutató kockázatot megítélésünk szerint a felhasználási oldalon főleg a nettó export, a termelési oldalon pedig – a bruttó kibocsátás és a hozzáadott érték dinamikája közti mennyiségi viszony ingadozása miatt – az ipar jelenti. A lefelé mutató kockázatok közül a termelési oldalon az ipari hozzáadott érték alakulása akár negatív meglepetést is okozhat, előfordulhat, hogy a szolgáltatások növekedési üteme a minimálisnál nagyobb mértékben lassul. A felhasználási oldalon a beruházások esése a vártnál erőteljesebb maradhat, illetve a magánfogyasztás lassulása is elképzelhető.

Emellett megjegyzendő, hogy miközben a 3,1%-os második negyedévi év/éves növekedés konzisztensnek látszik a rendelkezésre álló adatokkal, ez – a szezonális hatástól eltekintve – az első negyedévi 0,8%-kal lényegében megegyező ütemű negyedév/negyedéves növekedést feltételez. Ez azonban nem látszik sem az ipari, sem az építőipari adatokban: ez utóbbiak szerint a negyedév/negyedéves növekedés erőteljesen lassult. Vagyis az év/éves termelési adatok jobb növekedési számot sugallnak, mint a szezonálisan kiigazított negyedév/negyedéves számok, és bizonytalan, hogy ez az ellentmondás hogyan fog feloldódni a GDP-számokban.

Végül, az egész prognózist boríthatja – bármelyik irányban – a GDP-számok esetleges visszamenőleges korrekciója, amint arra már korábban is volt példa. Ha például az első negyedévi negyedév/negyedéves növekedési ütemet visszamenőleg megemelné a KSH, akkor ez minden más változatlansága mellett lefelé húzná a második negyedévi év/éves növekedést, és vice versa: az eddiginél rosszabb első negyedéves GDP-statisztika mintegy automatikusan megemelné a második negyedévi év/év számokat. A KSH által augusztus 14-én közzéteendő előzetes második negyedévi GDP-adatra vonatkozó előrejelzésünk mindezek figyelembe vételével értelmezendő.