Tisztelt Látogató!

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel irodánk 2020. március 16-tól átmenetileg zárva tart, kollégáink távolról dolgoznak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ez idő alatt a vezetékes telefonhívásokat nem áll módunkban fogadni, ám kollégáinkat mobiltelefonon vagy e-mailen keresztül elérheti. Javasoljuk az info@kopint-tarki.hu központi e-mail cím használatát.

Kérjük, tartsák be a járványügyi szabályokat, és vigyázzanak magukra!

A Kopint-Tárki munkatársai

Dear Visitor,

Owing to epidemic outbreak we concluded to temporary shut down our office from March 16th. Please be advised that during that time we are unable to answer the office phone calls, however our colleagues are available through e-mail or mobile phone. Please use info@kopint-tarki.hu in any case.

Please obey the epidemic rules and stay safe!

The associates of Kopint-Tárki
CLOSE

A fogyasztás és a piaci szolgáltatások hajtották a GDP-növekedést az első negyedévben

Az előzetes számoknak megfelelően a részletes adatok szerint is 2,2%-kal bővült a GDP az idei első negyedévben. A szezonálisan és munkanappal kiigazított ütem 2%-os volt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig a GDP 0,4%-kal csökkent.

A növekedés szerkezete termelési oldalon tartogat néhány meglepetést. Az ipar 1,7%-os, illetőleg az építőipar 3%-os bővülése azt jelenti, hogy ezekben az ágakban a hozzáadott érték dinamikája az előbbinél mintegy másfél, az utóbbinál pedig mintegy 3 százalékponttal kedvezőbb volt annál, amit az ágazati statisztikák szerinti bruttó termelés számai mutatnak, vagyis amire nagyjából számítani lehetett. Más kérdés, hogy az erős lassulás tényén ez nem változtat: az építőipari 3% is teljesen eltörpül a megelőző évek két számjegyű növekedési ütemeihez képest.

A szolgáltatások 2,4%-kal bővültek, de ennél magasabb is lehetett volna a növekedési ütem, ha azt nem húzza le az állami szolgáltatáslk – közigazgatás, oktatás, egészségügy és szociális ágazat – közel 7%-os visszaesése. A piaci szolgáltatások dinamikáját az első negyedévben egyrészt segítette a viharosan bővülő kiskereskedelmi forgalom, másrészt még a szállítmányozás is nőni tudott, továbbá még a tavalyi ütemet is meghaladta az info-kommunikációs szolgáltatások volumennövekedése.

A felhasználási oldalon a növekedést a várakozásoknak megfelelően a legfőképpen a magánfogyasztás támogatta – a fogyasztási kiadások 5%-kal emelkedtek, igaz, ebben a márciusi pánikvásárlásoknak is szerepe volt. Ugyanakkor a készletalakulásnak köszönhetően a bruttó felhalmozás is több mint 4%-kal bővült, annak ellenére, hogy az állóeszköz-felhalmozás némileg visszaesett. Így a belföldi felhasználás a várakozásokat felülmúló, 4%-os növekedést produkált.

Ugyanakkor viszont a nettó export kedvezőtlenül alakult. Az áruexport dinamikája 1% alá esett vissza, miközben az import még érzékelhetően bővült az erős belföldi felhasználás miatt. Másfelől az szolgáltatásexport és -import egyaránt visszaesett – az előbbi kicsivel nagyobb mértékben – így szokatlan módon mind az áru-, mind pedig a szolgáltatás-külkereskedelem negatívan járult hozzá a növekedéshez.

Az év fennmaradó részében a fogyasztás eddigi bővülése csökkenésbe fordul, így a továbbiakban a belföldi felhasználás sem menti meg a gazdasági növekedést. Arra számítunk, hogy éves átlagban a GDP csökkenése meghaladja az 5%-ot.