Külkereskedelmi cserearányok, bruttó hazai reáljövedelem és bruttó hazai termék: változások és szintek nemzetközi összehasonlításban

54. sz Műhelytanulmány

szerző: Oblath Gábor

A GDP volumenindexe a hazai termelés (egyben a termelés által generált jövedelem) reálértékének változását mutatja, amelytől eltérően alakul a felhasználható bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), ha változnak a külkereskedelmi cserearányok. Cserearány-javulás – a behozatalénál magasabb kiviteli árindex – esetén a bruttó hazai jövedelem reálértéke a termelésénél jobban nő, ami a belföldi felhasználás jelentősebb bővülésére ad lehetőséget, mint amit a termelés növekedése önmagában lehetővé tenne; cserearány-romlás esetén fordított a helyzet. A tanulmány áttekinti a cserearány-változás reáljövedelmi hatásának alternatív megközelítéseit, és kétféle értelmezés alapján számszerűsíti a külkereskedelmi árnyereség/veszteség befolyását a belföldi felhasználás alakulására, valamint a gazdasági felzárkózásra az EU-tagországaiban 1995 és 2017 között. A becslési eredmények szoros pozitív kapcsolatot jeleznek a belföldi felhasználás főbb tételeinek változása és a külkereskedelmi árhatás között. Mivel számos új EU-tagország cserearányai hosszabb távon javultak, az EU-n belüli reáljövedelmi felzárkózás gyorsabb volt, mint amit az egy főre jutó termelés felzárkózása mutat. Magyarország gazdasági felzárkózásának mértéke mindkét tekintetben elmarad az ország relatív alulfejlettségéből eredő potenciáltól, a reáljövedelmi felzárkózásban azonban nagyobb a lemaradása.

A tanulmány – a Penn World Table (PWT 9.1) adataira támaszkodva – kitér az EU-tagországokra vonatkozó cserearány-, árnyereség- és GDP-szintek összehasonlítására is, amelynek alapján egyes mutatók plauzibilitását illető kétségeket fogalmaz meg. Hangsúlyozva, hogy a PWT „új generációja” koncepcionális áttörést jelent a külkereskedelmi árszintek, a reál-GDP szintek, valamint a bruttó hazai reáljövedelem és a GDP közötti rés mérésében, a tanulmány egyelőre óvatosságot ajánl a PWT külkereskedelmi árszint-adatainak, valamint az azokon alapuló indikátoroknak, közöttük a „termelési oldalról” vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő használatában. Bár az utóbbi mutató koncepcionálisan megalapozottabb, mint az Eurostat – ugyancsak vásárlóerő-paritáson mért – hagyományos GDP/fő mutatója, egyelőre az Eurostat indikátora mutatkozik empirikusan megbízhatóbbnak.

Budapest, 2019. augusztus