Tisztelt Látogató!

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel irodánk 2020. március 16-tól átmenetileg zárva tart, kollégáink távolról dolgoznak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ez idő alatt a vezetékes telefonhívásokat nem áll módunkban fogadni, ám kollégáinkat mobiltelefonon vagy e-mailen keresztül elérheti. Javasoljuk az info@kopint-tarki.hu központi e-mail cím használatát.

Kérjük, tartsák be a járványügyi szabályokat, és vigyázzanak magukra!

A Kopint-Tárki munkatársai

Dear Visitor,

Owing to epidemic outbreak we concluded to temporary shut down our office from March 16th. Please be advised that during that time we are unable to answer the office phone calls, however our colleagues are available through e-mail or mobile phone. Please use info@kopint-tarki.hu in any case.

Please obey the epidemic rules and stay safe!

The associates of Kopint-Tárki
CLOSE

Külkereskedelmi cserearányok, bruttó hazai reáljövedelem és bruttó hazai termék: változások és szintek nemzetközi összehasonlításban

54. sz Műhelytanulmány

szerző: Oblath Gábor

A GDP volumenindexe a hazai termelés (egyben a termelés által generált jövedelem) reálértékének változását mutatja, amelytől eltérően alakul a felhasználható bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), ha változnak a külkereskedelmi cserearányok. Cserearány-javulás – a behozatalénál magasabb kiviteli árindex – esetén a bruttó hazai jövedelem reálértéke a termelésénél jobban nő, ami a belföldi felhasználás jelentősebb bővülésére ad lehetőséget, mint amit a termelés növekedése önmagában lehetővé tenne; cserearány-romlás esetén fordított a helyzet. A tanulmány áttekinti a cserearány-változás reáljövedelmi hatásának alternatív megközelítéseit, és kétféle értelmezés alapján számszerűsíti a külkereskedelmi árnyereség/veszteség befolyását a belföldi felhasználás alakulására, valamint a gazdasági felzárkózásra az EU-tagországaiban 1995 és 2017 között. A becslési eredmények szoros pozitív kapcsolatot jeleznek a belföldi felhasználás főbb tételeinek változása és a külkereskedelmi árhatás között. Mivel számos új EU-tagország cserearányai hosszabb távon javultak, az EU-n belüli reáljövedelmi felzárkózás gyorsabb volt, mint amit az egy főre jutó termelés felzárkózása mutat. Magyarország gazdasági felzárkózásának mértéke mindkét tekintetben elmarad az ország relatív alulfejlettségéből eredő potenciáltól, a reáljövedelmi felzárkózásban azonban nagyobb a lemaradása.

A tanulmány – a Penn World Table (PWT 9.1) adataira támaszkodva – kitér az EU-tagországokra vonatkozó cserearány-, árnyereség- és GDP-szintek összehasonlítására is, amelynek alapján egyes mutatók plauzibilitását illető kétségeket fogalmaz meg. Hangsúlyozva, hogy a PWT „új generációja” koncepcionális áttörést jelent a külkereskedelmi árszintek, a reál-GDP szintek, valamint a bruttó hazai reáljövedelem és a GDP közötti rés mérésében, a tanulmány egyelőre óvatosságot ajánl a PWT külkereskedelmi árszint-adatainak, valamint az azokon alapuló indikátoroknak, közöttük a „termelési oldalról” vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő használatában. Bár az utóbbi mutató koncepcionálisan megalapozottabb, mint az Eurostat – ugyancsak vásárlóerő-paritáson mért – hagyományos GDP/fő mutatója, egyelőre az Eurostat indikátora mutatkozik empirikusan megbízhatóbbnak.

Budapest, 2019. augusztus