Borúból bizakodásba

A HVG megbízásából a TÁRKI és a Kopint-TÁRKI által készített gazdasági közérzeti index értéke – 0-100-ig terjedő skálán – 37,5 pontot ért el az előző negyedévi 33,3 pont után. Bár egyelőre nem állíthatjuk határozottan, hogy trendfordulóhoz érkeztünk, ez jó eséllyel bekövetkezik majd a következő negyedévekben. A pillanatnyi helyzetet és a közeljövő perspektíváit szintetizáló közérzet-index enyhe javulását ugyanis alapvetően a kedvezőbb jövőbeli kilátásokba vetett bizakodás táplálja, miközben jelenlegi helyzetüket még mindig meglehetősen rossznak látják a gazdasági szereplők.

A lakosság és a döntően a külpiaci trendektől függő feldolgozóipari vállalatok egyelőre nem tapasztalják sorsuk érdemben jobbra fordulását, sőt az őszi hónapokban a lakosság saját helyzetének további csekély romlását érzékelte. A feldolgozóipari cégek is legfeljebb aprócska javulásról számolnak be saját pillanatnyi helyzetükben, az ország pozícióját ugyanakkor a lakosság egésze, de különösen a cégvezetők határozottan jobbnak ítélik, mint az előző két negyedévben. Ezzel együtt továbbra is fennáll az a 2006 közepe óta jellemző sajátosság, mely szerint általában az országról lényegesen rosszabb képet festenek a megkérdezettek, mint saját konkrét helyzetükről.

 

A gazdasági szereplők helyzetértékelése tehát egyelőre nem mozdult el a mélypontról: a saját helyzet megítélésében a lakosság 35, illetve a feldolgozóipari vállalatok 36 pontos átlagértékei, az országra vonatkozóan pedig az átlagosan 21 pontos érték messze elmaradnak nemcsak a mostani válságot megelőző 10 év átlagpontszámaitól, de a válság előtti utolsó negyedév, azaz 2008 nyarának értékeitől is.

Egyértelmű viszont a pozitív irányú változás a közeljövő kilátásainak megítélésében. A külső környezet javulása növekvő optimizmussal tölti el a feldolgozóipari cégeket: jövőbeli perspektíváikat már az átlagosnál jobbnak látják (59 pont). Ugyancsak feltűnő a derűlátás az ország közeli jövőjét illetően: a 46 pontos érték jobb, mint 2006 tavasza óta bármikor volt a felmérésekben. Miközben a feldolgozóipari cégek és az ország kilátásainak, illetve helyzetének a megítélése közötti 25 pontos eltérés történelmi rekord, a jövőbeli derűlátás sokkal mérsékeltebb a lakosság egészében (7 pontos pozitív eltéréssel).

 

Úgy tűnik tehát, hogy miközben a válság első szakaszában a feldolgozóipari vállalatok konjunktúra-érzékelése korábban és radikálisabban romlott, mint a lakosságé, a közeljövőben a javulás, a válságból való kilábalás is gyorsabb lehet a külpiaci változásokra fokozottan érzékeny szektorban. A lakosság, valamint a fogyasztástól és a belső piactól függő vállalkozások ugyanakkor tartósabban szembesülnek az elhúzódó recesszió következményeivel. Gazdasági közérzetünk érdemi javulása így a külső piacok fellendülése mellett azon is múlik, hogy a belföldi növekedés tényezőiben mikor áll be fordulat, amely a foglalkoztatás, illetve a lakossági fogyasztás trendjét is növekvő pályára állítja. Meglátásunk szerint erre 2010 folyamán reális esély van, és a jövő év végére közérzetünk mutatója megközelítheti az elmúlt tíz évre jellemző átlagértéket.

Bartha Attila

Megjelent: HVG, 2009/46.