|
Archívum
Korábbi cikkek,
tanulmányok
Vakhal Péter:
Szocialista dezintegráció
Azt jól tudjuk, hogy milyen
gazdasági okai vannak a szocialista gazdaságok felbomlásának és a
KGST megszűnésének. Arról azonban kevés fogalmunk van, hogy milyen
gazdasági-társadalmi folyamatok zajlottak a háttérben, ami az
egyéneket irracionális cselekvésekre, a rezsimet pedig folyamatos és
nehezen fenntartható stabilizálásra kényszerítette. A tanulmányban
ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az 1950 és 1990 közötti
időszakot úgy értelmezzük, mint a szocializmus fogolydilemmáját, és
megpróbáljuk megkeresni a játék megoldását.
(EU
working papers 2010/2)
Bartha Attila a lengyel
Rzeczpospolitában
Tovább
Palócz Éva:
A Fidesz nem beszél reformokról, de csinálja
A hagyományos gazdaságpolitikai
megoldásokkal szakító Orbán-kormány akár még sikeres is
lehet, sok függ a nemzetközi pénzügyi fejleményektől,
illetve az ellenérdekelt kormányzati lobbik ellenállásától.
Gyurcsányék sokat beszéltek reformokról, nem csinálták,
Orbánék ezt a szót ki nem ejtik a szájukon, közben
reformértékű lépéseket tesznek. (hvg.hu, 2010. november 11.)
(hvg.hu, 2010. november 11.)
Bartha Attila:
2012-ig nyert időt nyert a kormány - de mire használja?
A régóta várt gazdaságpolitikai
bejelentések fogadtatása vegyes. A rövid távú pozitívumok mellett a távolabbi
jövőt övező alapvető bizonytalanságok is tetten érhetők. Kérdés, a
megnyert időt mire használja majd fel a kormányzat.
(VG, 2010. október 27.)
Hárs Ágnes:
"A migráció nem a legszegényebbek lehetősége"
Mi az oka annak, hogy más
közép-kelet-európai országokhoz, például Lengyelországhoz, Romániához
képest Magyarországon gyenge a belső és külső mobilitás? Kell-e,
lehet-e ezen változtatni? A Kopint-Tárki vezető kutatója - aki
szerint mobilitásra alapvetően két dolog késztetheti az embert, a
kényszer és a pénzben, ismeretekben és kapcsolatokban mérhető
lehetőség - úgy látja: nálunk egyelőre ehhez a kényszerek nem elég
erősek, vagy ha mégis, akkor a lehetőségek hiányoznak. Ráadásul,
talán mert a migráció megítélése sem túl pozitív, a szabályokat is
úgy alakították, hogy azok inkább gátolják, semmint ösztönözzék a
migrációt, „mintha az volna a kiindulópont, hogy legjobb, ha
mindenki ott marad, ahová született".
(Élet
és Irodalom, LIV. évf. 38. szám)
Szabó Márton:
Trendek az ezredforduló óta
Az elmúlt évtized nagy
jelentőségű változásokat hozott a magyar agráriumban. A
mezőgazdasági termelés szintje az ezredforduló óta évről
évre erősen ingadozott, mert az egyre inkább túlsúlyba
kerülő növénytermesztés túlságosan kiszolgáltatott az
időjárás szeszélyeinek. A termelés stabilizálásához
szükséges beruházások nagyrészt elmaradtak (öntözés,
fagyvédelem, jég elleni védelem). Növekvő trend annak
ellenére sem ismerhető fel, hogy az agrárkormányzat
deklarált célja a termelés 30 százalékos bővítése. Az
állattartó ágazatok kibocsátása folyamatosan csökken,
2009-ben már csak 79 százaléka volt a 2000. évinek.
(Magyar Mezőgazdaság, 2010. március 31.)
Palócz Éva:
A horribilis adóterhek
csökkentése mindennek az
alfája és ómegája
"Az új kormányzó erőnek,
ha hosszú távon sikeres akar
maradni, fenntartható
fiskális helyzetet kell
teremtenie, mert egyébként
arra ítéli a gazdaságot,
hogy továbbra is a jelenlegi
vánszorgó állapotában
maradjon. És ha nem lesz
sikeres, akkor nem fogja
tudni magát újraválasztatni,
holott, mint tudjuk, ez az
ambíciója" - véli a
Kopint-Tárki
vezérigazgatója, a tavaly
márciusban a kormánynak
válságkezelő programot
ajánló Reformszövetség
egyik, az államháztartási
kiadások csökkentésének
gazdaságdinamizáló szerepét
vizsgáló munkacsoport
vezetője. Szerinte a leendő
kormánypárt politikusai - ha
kódolva is - sok mindent
elárulnak programjukból.
(Élet és Irodalom, LIV.
évfolyam 13. szám)
Palócz Éva:
Gúzsba kötve
A nemzetközi pénzügyi
válság kitörése után nagyon
veszélyes helyzet alakult ki
Magyarországon. Mivel a
külföldi pénzügyi befektetők
nem akartak magyar
állampapírt vásárolni, a
kötvényaukciók leálltak, és
a bankok sem jutottak
külföldi forrásokhoz. Az IMF
hitelkerete mentett meg a
bankválságtól.
(Budapest Business Journal
2010. január. 15.)
Szabó Márton:
Visszaszerezhető-e a hazai
piac?
Az elmúlt évtizedben és
különösen az uniós
csatlakozás óta dinamikusan
nőtt az élelmiszerbehozatal.
A kérdés az érdeklődés
homlokterébe került: egyesek
szerint a magyar
mezőgazdaság és
élelmiszeripar bajainak fő
oka a megugrott import,
amelyet előbb etikai kódex
kidolgozásával, majd új
beszállítói törvénnyel
próbáltak megfékezni.
Összeállításunkban a szerző
felméri az import arányát a
hazai termékpiacokon és
igyekszik végiggondolni, mit
lehetne tenni az elveszített
piacok visszaszerzéséért.
(Magyar Mezőgazdaság, 2010.
február 10.)
Palócz Éva:
A magyar gazdaság jövőjének
kérdései
A Bajnai kormány 2008
áprilisában kritikus
állapotban vette át az
országot. Noha a pénzügyi
összeomlás közvetlen
veszélyét 2008 októberében
az IMF által nyújtott
stand-by hitel felvételével
sikerült elkerülni, a magyar
pénzpiac – az állam és a
bankrendszer magas külföldi
finanszírozási igénye miatt
- továbbra is nagyon
sebezhető maradt.
(Europäische Rundschau
2009/4.)
Német nyelvű változat
Magyar nyelvű változat
Bartha Attila:
Kis cégek keservei
A monetáris politikai
környezet fokozatosan
normalizálódik, ez elvben a
hitelpiac élénkülését is
magával hozza és a
vállalatok jövedelmezőségi
kilátását is javítja. A
külső piacok felfelé ívelő
konjunktúrájára azonban
zömmel csak a nagy
feldolgozóipari cégek
leányvállalatai tudnak
rácsatlakozni.
(VG, 2009.11.25.)
Bartha Attila:
Másfajta kiigazítások
A magyar gazdaság
pénzpiaci megítélésének
javulása kétségtelen, ahogy
eközben a szociális
feszültségek fokozódása is
nyilvánvaló. A belső
fogyasztás élénkítése elvben
mérsékelhetné az utóbbit –
azonban a még ingatag
nemzetközi bizalmi
helyzetben könnyen
visszafelé sülhetne el,
újabb, a jelenleginél
drasztikusabb restrikciót
kényszerítve ki.
(VG, 2009.09.30.)
Bartha Attila:
Lassan javuló magyar
versenyképesség
Magyarország a gazdaságát
megrázó
nemzetközi krízis
dacára valamelyest javított
versenyképességi pozícióján
derül ki a Világgazdasági
Fórum friss jelentéséből,
amelyet a magyarországi
felmérést végző Kopint-Tárki
kutatási igazgatója elemez.
(HVG, 2009/37. szám)
Szabó Márton:
Tejválság Európában és
nálunk – okok és kilátások
A magyar tejgazdaság
2009-ben
súlyos válságba
jutott. A tej felvásárlási
ára a tíz évvel korábbi
szintre esett, húsz
forinttal az önköltségszint
alá. A termelők tiltakoznak
– mint szerte Európában,
ahol hasonló a helyzet.
(Világgazdaság, 2009.
07.14.)
A tervezett adóváltozások várható hatása
az étkezési utalványok forgalmára
A KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. az Étkezési Utalvány
Forgalmazói Egyesülés megbízásából felmérte a természetbeni juttatások
tervezett megadóztatásával érintett munkaadók és munkavállalók, illetve
vendéglátósok várható reakcióit.
 Sajtótájékoztató letöltése
Prezentáció letöltése
A gazdasági szereplők közérzete 2009
októberében. Borúból
bizakodásba
Javult a gazdasági
szereplők közérzete az
előző negyedévhez
képest, de még mindig
rosszabb annál, mint
amilyen a jelenlegi
válság kibontakozása
előtt volt; állapították
meg a Tárki és a
Kopint-Tárki kutatói.
Megjelent a HVG 2009/46.
számában.
Tovább....
Interjú Bartha Attilával
a Magyar Narancsban
A költségvetési
törvénytervezet kevéssé
kockázatos a makropályára,
de az alrendszereknél -
egészségügy, közoktatás,
közösségi közlekedés,
önkormányzati finanszírozás
- a feszítő igények miatt
nagy a bizonytalanság. A
kutató közgazdász szerint
ezért a mostani és a
következő kormány is a
lazítás kísértésébe eshet,
ami miatt viszont az eddigi
stabilizáció eredményei
könnyen elillanhatnak.
(Magyar Narancs, XXI. évf.
41. szám.)
Bartha Attila:
Inflációs kérdőjelek
Hosszú idő után végre több apró pozitív hír is napvilágot látott a
magyar gazdaságról. Az ipari és a munkaerő-piaci folyamatok a néhány
hónapon belüli pozitív trendforduló ígéretét hordozzák magukban, a
forint árfolyama stabilizálódni látszik, és végre Magyarország
nemzetközi megítélése is érdemben javul. A legkritikusabb pillanatnyilag
az infláció alakulása. A májusi ármegugrást ugyanakkor júniusban és
júliusban kellemes meglepetés követheti.
(Világgazdaság, 2009.07.09.)
Szabó Márton:
Tejválság: okok és kilátások
A magyar tejgazdaság
2009-ben súlyos válságba
jutott. A tej felvásárlási
ára a tíz évvel korábbi
szintre zuhant, húsz
forinttal az átlagos
önköltségszint alá. A
termelők tiltakoznak – mint
szerte Európában, ahol
hasonló a helyzet. A
tejkrízis okát sokan a
gazdasági válság mellett az
Európai Unió tavalyi
döntéseiben, a termelési
kvóták emelésében vélik
megtalálni. Cikkünkben
amellett érvelünk, hogy az
uniós tejpiaci válságot nem
a kvótaemelés okozta, de nem
is a világgazdasági válság –
az legfeljebb csak
súlyosbította. A magyar
tejpiaci válságot nem az
uniós tejpiaci krízis
okozta, legfeljebb csak
elmélyítette. Az unió
bajainak forrása az
évtizedeken át folytatott
protekcionista piacvédelem
és a versenyképesség
javítását akadályozó
kvótarendszer. A hazai
gondok fő oka pedig a
csatlakozás előtt folytatott
hibás támogatáspolitika és
protekcionizmus.
(Magyar Mezőgazdaság, 2009.
07. 08.)
Klauber Mátyás, Palócz Éva: Ki lopja az ebédjegyet?
(Népszabadság, 2009.06.03.)
Bartha Attila előadása a XLVII. Közgazdász
Vándorgyűlésen
Az előadás témája:
Paradigmaváltás és a
válságból történő
kilábalás összefüggései.
Elhangzott 2009.
szeptember 25.
Zalakaroson, a
nemzetközi gazdaság
szekcióban.
A prezentáció letöltése
HVG-TÁRKI-KOPINT:
A gazdasági közérzet indexe - Halvány reménysugár
Bár még nem javult érdemben a gazdasági szereplők közérzete a januári
mélyponthoz képest, nem is romlott tovább - ezt mutatja a HVG
megbízásából a Tárki és a Kopint-Tárki által készített index.
(HVG, XXXI. évf., 20.
szám)
Bartha Attila:
A vállalatok már léptek
A makroszintű válságkezelés érdemi lépéseivel még csak a következő
hónapokban szembesülünk. Eközben a magyarországi vállalkozások az elmúlt
fél évben már számos intézkedésre kényszerültek, a bérek csökkentésétől
kezdve a beruházások halasztásán át a beszállítói kapcsolataik
leépítéséig.
(Világgazdaság, 2009.04.15.)
Bartha Attila:
Társadalmi hatások
A világgazdasági recesszió időszakában a nemzetközi pénzpiacok
fenyegetése újabb stabilizációs intézkedésekre kényszeríti a magyar
fiskális politikát. Gazdaságpolitikai döntéseink szabadságfoka hétről
hétre csökken. Amennyiben nem sikerül nagyon rövid időn belül a pénzpiac
számára meggyőző költségvetési lépéseket felmutatni, úgy beláthatatlan
társadalmi hatásokkal számolhatunk.
(Világgazdaság, 2009.02.25.)
Palócz Éva:
Gondolatok a világgazdaság állapotáról
Hogyan jutott idáig a világ? – hangzik a szerkesztők első kérdése.
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához viszont előbb azt kellene
tisztáznunk, hova is jutottunk, hol is vagyunk. És sajnos erre a
kérdésre ma még nem tudjuk a választ. Nap mint nap zúdulnak ránk a
negatív hírek, amelyek valóban nagyon borús képet festenek a nemzetközi
pénzpiacok állapotáról, és még borúsabbat jeleznek előre a világgazdaság
kilátásairól. Ezeket az előrejelzéseket azonban óvatosan kell kezelni:
amikor benne vagyunk a pénzügyi válság legmélyebb bugyraiban, nehéz
józanul megítélni a válság mélységét, és különösen előre látni annak
kimenetelét.
(Hankiss Elemér - Heltai Péter (szerk.) [2009]: Münchhausen báró
kerestetik. Mit kezdjünk a nagy magyar válsággal?. Médiavilág Kft.)
Letöltés
Bartha Attila:
Deflációs fenyegetés
Az infláció elmúlt hónapokban megfigyelhető látványos csökkenésének
aligha örülhetünk – a közeljövőben már az árak és a kereslet párhuzamos
csökkenése, a defláció fenyegetése az egyik legkomolyabb veszély a
magyar gazdaságra. A stabilitási kockázatok miatt azonban nagyon nehéz a
megfelelő gazdaságpolitikai reakció: a fiskális politika mellett a
jegybank mozgástere is rendkívül szűkre szabott.
(Világgazdaság, 2008.12.17.)
Palócz Éva:
Ha enged a kormány a közszolgáknak, súlyosabb lehet a recesszió
Amennyiben a kormány enged a bérköveteléseknek, akkor a jövő évi
gazdasági visszaesés ugyan a most prognosztizáltnál enyhébb, a recesszió
viszont sokkal tartósabb és elhúzódóbb lehet - állítja Palócz Éva. A
Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint félő, hogy a magyar kkv-szektor a
jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy az ide csoportosítandó
1400 milliárd forintot hatékonyan fel tudja "szívni".
(Napi Gazdaság, 2008. december 08.)
Bartha Attila:
HVG-Tárki-Kopint: Mélypont a mélyponton
Az évezred eleje óta nem tapasztalt borúlátás jellemzi a magyar
gazdaság szereplőit - ezt mutatja a Tárki -és a Kopint-Tárki indexe,
amely a HVG megbízásából készült. A felmérést a Kopint-Tárki kutatási
igazgatója összegzi.
(HVG, 2008. november 12.)
Palócz Éva:
Nyugdíj - szerencse dolga is
Az öregségi nyugdíjak összege nem csupán az aktív évek számától és a
nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összegétől függ, hanem a nyugdíjba
vonulás évétől is - állapítja meg az utóbbi 17 év adatai alapján Palócz
Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.
(HVG, 2008. 11. 05.)
Bartha Attila:
Lejt a pálya
Ismét növekedési lejtőre került a magyar gazdaság, tartós pangás
várható, visszaesik a lakossági fogyasztás – állítja lapunknak írt
cikkében a Kopint–Tárki kutatási igazgatója.
(Figyelő, 2008.10.22.)
Bartha Attila:
Fogyasztókúra előtt
Az utolsó évtizedben a negatív jövedelmi folyamatokra a magyar
lakosság rendre hitelfelvételi kedvének növekedésével, illetve
megtakarítása csökkentésével, azaz fogyasztássimítással reagált. Erre
azonban a közeljövőben aligha lesz módja – mindez nemcsak a fogyasztási,
hanem a 2009-es növekedési perspektívákat is súlyosan beárnyékolja.
(Világgazdaság, 2008.11.09.)
Palócz Éva:
Valóban csapdában vagyunk?
Amilyen elszántsággal kezdett a kormány a 2006-os választások
után a nagy állami rendszerek átalakításának, az úgynevezett
reformoknak, ugyanolyan határozottsággal állított le tavasztól
mindenféle változtatást.
(Élet és Irodalom, LII. évfolyam, 41. szám)
Bartha Attila:
Megroggyant magyar versenyképesség
Egyre lejjebb csúszik Magyarország a világ versenyképességi
rangsorában. A Világgazdasági Fórum friss jelentését a magyarországi
felmérést végző Kopint-Tárki kutatási igazgatója elemzi.
(HVG, 2008. 10. 08.)
Bartha Attila:
Alacsony foglalkoztatás: régi, terhes örökség
Magyarországon csaknem másfél évtizede stabilan rosszak a
foglalkoztatási mutatók, miközben a közép-európai rivális országok
számottevő javulást értek el az elmúlt években. A tendenciákat Bartha
Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója elemzi.
(HVG, 2008/38.)
Palócz Éva:
Áfaátalakítási aknamező
Az áfarendszer átalakítása aligha hozza meg a várt eredményt, akár
szociális indíttatásból, akár a bevételnövelés szándékával vágnak bele.
(HVG, 2008/32)
Bartha Attila:
Stabilitás és növekedés
Magyarország komoly sebezhetősége miatt az államháztartási hiány
további csökkentésének nincs alternatívája. A restrikció azonban nem
párosulhat adóemeléssel, a kiadási lefaragásoknak pedig nem lehetnek
kárvallottjai a humántőke-területek. A politikai elitnek saját magán
kell kezdenie a takarékoskodást.
(Világgazdaság, 2008.10.22.)
Szabó Márton:
Hungarian agriculture
– starting the fifth
year within the EU
At first glance, everything is going well within the Hungarian food sector: farmers’ incomes have increased considerably in recent years, exports reached record peaks, output prices are booming and investments are surging. Under the surface, however, there are tensions and the prospects for several subsectors are rather gloomy.
(wiiw, Monthly Report 7/2008)
Szabó Márton:
A magyar mezőgazdaság helyzete és kilátásai
A magyar mezőgazdaság sebezhetőségét jelzi, hogy a termelés
eredményessége – nagyrészt az időjárás függvényében – évről
évre erősen változik. 2004-ben a
növénytermesztésben újra sikerült elérni a rendszerváltást megelőző
termelési csúcsot, de 2000, 2003 és 2007 is nagyon gyenge év volt,
amikor az agrártermelés szintje alig haladta meg az 1993-as mélypontot;
– az ágazat 2007-es eredménye a húsz évvel korábbinak csupán a
kétharmadát érte el. Az élőállatok és állati termékek termelése az
utóbbi években ötödével esett vissza.
(MezőHír 2008/7)
Szörfi Béla:
Adalékok a felzárkózás vagy leszakadás témaköréhez - kérdések és tények
Az EU-csatlakozás környékén különösen
"forró téma" volt Magyarország
felzárkózása az Európai Unióhoz, jelenleg viszont inkább a leszakadás
eshetősége képezi közbeszéd tárgyát. Szörfi Béla írása ehhez a vitához
szól hozzá, két, egymással szorosan összefüggő kérdést tekintve át:
Hosszú
távon milyen fejlettségi szinthez konvergál Magyarország? Vajon
mennyiben
félrevezető a reálkonvergencia vizsgálata, ha
kizárólag a rendszerváltozás
óta eltelt időt tekintjük?
(Portfolio.hu, 2008. július
1.)
Bartha Attila:
Munkát segélyért?
A segélyt közmunkáért önkormányzati akció
kétségkívül törvénysértő. Arra a létező problémára hívja fel ugyanakkor
a figyelmet, hogy az utóbbi évtized gazdaságpolitikai lépései a legális
munkavállalók érdekeivel szemben egyértelműen az inaktív csoportokat
preferálták.
(Világgazdaság, 2008. július 2.)
Palócz Éva:
2007: a javuló államháztartás és a tovább romló reálgazdaság éve
(Magyarország Politikai Évkönyve 2007-ről, 2008)
Bartha Attila:
Jönnek a csehszlovákok
A cseh és a szlovák politika stílusa gyakran a magyarnál is lényegesen
riasztóbbnak tűnik, a két ország gazdasága mégis feltűnően
sikeres az
utóbbi években. Úgy tűnik, sem az instabil, kisebbségi kormányzás, sem
pedig a populista retorika nem szükségképpen akadálya a
racionális
gazdaság- és társadalompolitikának.
(VG Páholy, 2008. ápr. 9.)
Bartha Attila:
Mérsékelten vonzó üzleti környezet, foglalkoztatási és intézményi
problémák
Cikk a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól.
(Külgazdaság
2008/1-2. szám, 2008. január-február)
Bartha Attila:
Magyarország kiárazása
A
tavalyi államháztartási kiigazítás makropénzügyi sikere
ellenére a nemzetközi pénzpiacok a népszavazás előestéjén
kellemetlen minősítést állítottak ki Magyarországról.
Miközben a többi közép-európai ország állampapírjainak
hozamalakulása egyre inkább a fejlett országokra jellemző
megítélést tükröz, Magyarország megrekedni látszik a
kockázatosabb feltörekvő országok mezőnyében.
(Világgazdaság, 2008. 03. 12.)
Bartha Attila:
Egészségünk és bérünk
Az egészségbiztosítási törvényről szóló döntéskor
fegyelmezett pártpolitikai szavazás zajlott az
Országgyűlésben. Az elmúlt hetek vitáinak örömteli újdonsága
ugyanakkor, hogy a zsigeri politikai vélemények mellett a
szakpolitikai állásfoglalások is egyre erősebben jelennek
meg a nyilvánosságban. A szakmai vita a versenyt ösztönző
intézmények működésének megítélése mentén zajlik; kérdés,
miként teljesít majd e téren az új szociálliberális öszvér.
(Világgazdaság, 2008. 02. 13.)
Bartha Attila:
Kisvállalati szorongás
Az idei évben a külső konjunktúra lényegesen rosszabb lesz,
mint 2007-ben volt. Ebben a helyzetben felértékelődik a
belső piactól függő kisvállalatok szerepe a gazdasági
növekedésben. A hazai kisvállalkozások azonban továbbra is
inkább kedvezőtlennek érzékelik az üzleti környezetet,
emiatt beruházási döntéseiket későbbre halasztják.
(Világgazdaság, 2008. 01. 16.)
Klauber Mátyás:
Barcelona sí, Budapest...?
Chartergépnyi
honfitársammal indultunk Barcelonába hosszú hétvégére, ahol
mindenkit gyorsan elvarázsolt a nyüzsgés, az áradó életkedv,
az őszinte szívélyesség, a város szépsége.
(HVG, 2008. 01. 30.) |
